nézlek
2009.12.19. 15:45
Furcsa úgy aludni egy ágyban
Hogy az ember megszokta, hogy párban...
Mégis ahogy a lámpát eloltom
Nem maradok egyedül otthon...
A sötétben elém tárul a világ
A képzeletemnek nem szab többé gátat
Hunyorítok a szívemmel, s ha rendesen kilát
Érzéseim távcsövén át nem követek el hibát
Átlátok minden egón, s minden sminken
Nézlek, s legott látom hogy nincs minden
Rendben, mit elfedni próbálsz messziről kiált:
-Valaki segítsen, ments meg világ!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.