1986    Türelmesen vártam,
           bölcsőm oldalán
           lóbálva apró lábam, 
           hogy zsenge tested,
           messziről lengve
           és remegve megérkezzen
           két év múlva e
           nagy kerekre.

2005    Egy cseppet se bántam,
           bár néha egyedül voltam
           és magányomban fáztam,
           hogy akkor, ott este,
           ajkad az ajkamat
           édesen kereste!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.